A Görcsönydobokai Önkormányzat hatályban lévő rendeletei

SZMSZ, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szervezeti és Működési Szabályzatról (2017.06.01-től hatályos)

 

GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 2017.06.01-től hatályos

 

KÖLTSÉGVETÉSRŐL

Görcsönydoboka Község Képviselő-testületének 2/2017(III.24.)önkormányzati rendelete
Görcsönydoboka Község 2017.évi költségvetéséről

 

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRÓL

Szociális ellátásról szóló 11/2013.(XII.30.)rendelet egységes szerkezete hatályos 2016. 12.20-tól

LAKKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS

Lakáscélú támogatásról új egységes szerkezet – hatályos 2016. 12.20-tól

SZOCIÁLIS CÉLÚ TŰZIFA TÁMOGATÁSRÓL

Görcsönydoboka Község Képviselő-testületének 8/2016(XI.25.)önkormányzati rendelete
Szociális célú tűzifa támogatásról

HÉSZ

HÉSZ ALAPRENDELET

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

SZABÁLYOZÁSI TERV

 -GörcsönydobokaSzab.Terv4000jóváhagyott Model

 -GörcsönydobokaSzabTerv10000jóváhagyott

SZERKEZETI TERV

HÉSZ MÓDOSÍTÁS

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS

HÉSZ EGYSÉGES SZERKEZET

 

 

HELYI ADÓKRÓL

Helyi adókról - egységes

 

Görcsönydoboka Község Önkormányzat Képviselő-testület
8/2015.(XI.16.)önkormányzati rendelete
A helyi adókról szóló 9/2004.(V.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

 

Görcsönydoboka Község Önkormányzat Képviselő-testület
a helyi adókról szóló 9/2004.(V.29.)önkormányzati rendelete

2016.01.01-től hatályos egységes szerkezetű rendelet

 

BEVALLÁS
a helyi iparűzési adóelőleg kiegészítéséről
állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén.

letöltés

 

KÖZBESZERZÉSI TERV

közbeszerzési terv (2016)

 

 

Önkormányzat 2015. évi költségvetésének végrehajtásáról (zárszámadás)

 

KÖZTISZTASÁGRÓL ÉS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL

Alaprendelet elérhetősége

Módosító rendelet 6/2016.(IV.29.) rendelet

 

 

ANYAKÖNYVI ELJÁRÁSRÓL

 

Anyakönyvi eljárásról (2017. 05.01-től hatályos)

Görcsönydoboka Község Képviselő-testületének 1/2017. (III.1.) önkormányzati rendelete Anyakönyvi eljárásról  Hatályos: 2017-03-16 -tól

 

 

                    GDOBOKA ÖNK 2013 . évi költségvetés RENDELET      

Görcsönydoboka Község Önkormányzat Képviselőtestületének 
                         1/2016. (II.22.) önkormányzati rendelet   Görcsönydoboka Község 2016. évi költségvetéséről  Mellékletek és részletező táblázatok

Görcsönydoboka Község Képviselő-testületének7/2016(IX.26.)önkormányzati rendelete
Az önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló 1/2016(II.22.)önkormányzati rendelet módosításáról

Görcsönydoboka Község Képviselő-testületének 1/2016(II.22.)önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-09-27 -tól

                   

            2013 - BAN MEGALKOTOTT RENDELETEK
           2014 - BEN MEGALKOTOTT RENDELETEK
  1. Baromfifeldolgozó Részletes Rendezési Terve
  2. Csele-patak menti lakótömb helyi építési szabályairól
  3. Épített és természeti környezet védelméről
  4. Falugondnoki szolgáltatásról
  5. Gyermekek véd. és gyámügyi igazg. - egységes 2014.01.01. től
  6. Helyi népszavazásról és néi kezdeményezésről
  7. Kéményseprőipari közszolgáltatásról
  8. Képviselők tiszteletdíjáról - egységes -
  9. Környezetvédelmi alapról
    1. Közművelődésről
    2. Köztisztviselők juttatásáról
    3. Lakáscélú támogatásokról
    4. Luxusadóról
    5. SZMSZ - egységes -
    6. Szociális ellátásokról - egységes 2014.01.01 -től
    7. Görcsönydoboka Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2/2016.(III.31) önkormányzati rendelet a zociális ellátásról szóló 11/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelet módosításáról.  bővebben

       

    8. Talajterhelési díjról
    9. Települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról
    10. Temetőkről és temetkezésről - egységes -
    11. Vegyondrendelt - egységes -
    12. Víz és szennyvízdíjról - egységes -

     

 

 

 

 

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat
Képviselő-testület

8/1998.(XII.20.) számú rendelete

Görcsönydoboka Baromfifeldolgozó Részletes Rendezési Terve
Építési Szabályozási előírásairól

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII.tv. (Étv.) 6.§. 3/a.pontja alapján biztosított jogkörében az alábbi helyi építési szabályzatot állapítja meg:

1.§.

(1) Jelen előírások hatálya a Görcsönydoboka község északi részén, az 56124.számú közlekedési út mellett fekvő 113, 114/1 és 095/1. hrsz-ú ingatlanok - rendezési terven is lehatárolt - területére terjed ki.

(2) Az (1)bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni - az országos érvényű rendelkezések mellett - csak a szabályozási tervben és a jelen előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

2.§.

(1) A Részletes Rendezési Terv szabályozási terv alapján (továbbiakban a tervben) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

- a telek rendeltetését,
- az övezeti jellemzőket,
- a védőtávolságokat,
- a jelölt beépítési területet.

(2) A kötelező erejű elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók meg.

(3) Az irányadó jelleggel szabályozott, valamint az (1)bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jelentőségűek, azok módosíthatók.

3.§.

A terv területe beépítésre szánt (használata szerint gazdasági terület) és beépítésre nem szánt (mezőgazdasági ill. egyéb rendeltetésű) területből áll.
Ezen belül:
1. A 095/1. hrsz-ú terület ipari terület, IG építési övezet.
2. A terv többi beépítésre szánt területe kereskedelmi és szolgáltató terület, KG építési övezet.
3. A mezőgazdasági terület Mh házikert övezetbe tartozik, míg az E egyéb rendeltetésű terület a vízelvezető árok területe.

ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

4.§.

Az 1995.évi LIII. tv-ben foglaltaknak megfelelően az alábbi előírások betartandóak:

1. A víz védelme érdekében a talaj- és talajvízszennyezést okozó szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolatú aljzaton végezhető, a lefolyó csapadékvizet és szennyvízet előkezelés után lehet csak a gyűjtőhelyre - később a csatornába - juttatni.

2. A levegő védelme érdekében az újonnan telepítendő technológiát úgy kell tervezni és telepíteni, hogy ne okozzon káros légszennyezést, tehát légszennyezőanyag-kibocsátása ne haladja meg a területi kategóriára vonatkozó határértéket. (Lsd. MSZ 21854-1990)

3. A zaj- és rezgésvédelem érdekében az üzemi létesítményben folytatott tevékenységből származó zaj legnagyobb megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint: éjjel - 40dB, nappal - 50dB.
Az üzemhez kapcsolódó gépjárműforgalomból származó zajterhelés a lakóterületen nappal 55dB, éjszaka 45dB lehet.

4. A hulladékgazdálkodás érdekében a termelő és szolgáltató tevékenységet végző létesítmények üzemeltetői kötelesek gondoskodni a tevékenységük során keletkező veszélyes hulladékok telephelyen belüli biztonságos gyűjtéséről, tárolásáról és ártalmatlanításáról.

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

5.§.

Az IG építési övezetben
- további telekosztás nem engedélyezhető a kialakult ingatlan max. 10 %-a építhető be,
- csak az ipar, feldolgozóipar építményei helyezhetők el,
- csak földszintes épület építhető, szabadonállóan elhelyezve (max. utcai építménymagasság 5,0 m)
- az épület(ek) a lakóépületektől, ill. azok melléképületeitől min. 100 m távolságra épüljenek,
- a zöldfelület (művelt felület) aránya a telken belül 70 %-nál kisebb nem lehet,
- az ipari (üzemi) épületek körülkerítésére legfeljebb áttört kerítés építhető,
- az építési telket legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni, az ipari szennyvíz tisztításáról telken belül gondoskodni kell,
- az üzem működéséből adódó légszennyezés mértéke a 4/1986.(VI.2.)OKHT sz. rendelkezésében foglalt területi kibocsátási határértéket nem lépheti túl.

6.§.

A KG építési övezetben
-  az építési telkek területe legalább 600 m2 legyen,
-  a telkek beépítettsége 50 %-nál nagyobb nem lehet, a zöldfelület legkisebb mértéke 25 %,
-  legfeljebb földszint + 1 emeletszinttel rendelkező épület építhető, legfeljebb 4,0 m átlagos építménymagassággal,
-  a közlekedési úttal határos ingatlanokon csak magastetős (utcára merőleges gerincű), a nyugati telekhatárra telepített, a kialakult utcaképhez igazodó épületek építhetők,
-  az úttól távolabb (beljebb) eső telkek kialakításának és beépítésének feltétele a beépítési helyek között húzódó, a terven jelölt 10,0 m-es nem beépíthető közműsáv útként, vagy magánútként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése,
-  nem helyezhetők el oktatási, egyházi, közösségi, egészségügyi, szociális épületek,
-  a lakótelekkel szomszédos ingatlanokon saját telken belül min. 6,0 m széles védőfásítás kialakítása a beépíthetőség feltétele,
-  az építési telket legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni, az esetlegesen keletkező ipari szennyvíz kezelését - akár közös beruházásban - az övezeten belül kell megoldani.
-  az új épületek működése során a légszennyezés a 4/1986.(VI.2.)OKHT sz. rendelkezésében foglalt területi kibocsátási határértéket nem lépheti túl.

7.§.

Az Mh övezetben a 720 m2-nél nagyobb telkeken a mezőgazdasági műveléshez szükséges tárolóépület helyezhető ellegfeljebb a telek 3 %-os beépítésével.

8.§.

Az E jelű övezetben, amely a vízelvezető árok területét foglalja magában, semmiféle épület, építmény nem építhető.

9.§.

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna                                                                   
körjegyző                                                                                      
Troszt József
polgármester

Jelen rendelet Görcsönydoboka községben 1998. december 20. napján kábeltelevízió útján kihirdetésre került.

Görcsönydoboka, 1998. december 20.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna
körjegyző

vissza az elejére

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat
Képviselő-testület

9/1998.(XII.20.)Kt.számú rendelete

Csele-patak menti lakótömb helyi építési szabályairól.

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII.tv. (Étv.) 6.§. 3/a.pontja alapján biztosított jogkörében az alábbi helyi építési szabályzatot állapítja meg:

A rendelet hatálya

1.§.

(1) A rendelet hatálya Görcsönydoboka község belterületén (az 1.sz.mellékleten meghatáro-   zott), a Sallai utca, a Csele-patak, a 49/1. hrsz-ú út és a sportpálya által körülölelt területre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a terv területén) területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt építeni, átalakítani, bővíteni, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban: építési munkát végezni), valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni csak az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendelet építési előírásainak megfelelően szabad.

(3) A rendelet csak az 1.sz. melléklet M 1:2000 méretarányú Szabályozási tervével együttesen érvényes és alkalmazható.

Szabályozási elemek

2.§.

(1) A kötelező érvényű szabályozási elemek a lakótömb egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért módosításuk csak a melléklet szerinti szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával lehetséges. Ezek:
- beépítésre szánt terület lehatárolása és övezeti besorolása,
- beépítésre nem szánt terület lehatárolása és övezeti besorolása,
- utak szabályozása,
- övezeti előírások,
- építési vonal.

(2) Irányadó szabályozási elemek és a hatósági eljárás során módosíthatók, ill. pontosíthatók:

- új telekhatár,
- be nem építhető terület - fenntartási terület - határa (Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hozzájárulása alapján),
- telepítendő fasor

A lakótömb beépítésre szánt területeire vonatkozó előírások

3.§.

(1) A tömbön belül beépítésre szánt területek a szabályozási tervben (az 1.sz. mellékletben) egyértelműen lehatároltak.
(2) Területfelhasználását tekintve: lakóterületek, azon belül falusias lakóterületek.Elsődlegesen lakások elhelyezésére szolgálnak, de az alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi-, vendéglátó-, szolgáltató- vagy oktatási-, szociális célú, igazgatási és a endeltetésszerű használatot nem zavaró kézműipari és gazdasági építmény is elhelyezhető itt. Telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető, melyeket egy épületben kell elhelyezni. A lakásokat kiegészítő helyiségek külön épületben is elhelyezhetők.

(3) A lakóterületen az övezeti előírások betartásával is csak a térség forgalmi terhelését nem növelő gazdasági célú épület helyezhető el.

(4) Az övezetet leíró kiegészítő jel a mellékleten az alábbiakat tartalmazza:

            OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉP.MÓD.                  MAX.BEÉPÍTÉSI %
MAX.UTCAI ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG                  MIN.TELEKTERÜLET M2

a.) A beépítés a településre jellemző oldalhatáron álló, az előkert min. 5,0 m
b.) A meglévő beépítettség adottságnak tekintendő.
c.) A beépítettség max. 30 %, a zöldfelület min. 50 %, szintterületi mutató max. 0,5
d.) Az utcai építménymagasság max. 4,0 m, de az épület földszinti padlószintje nem lehet sehol sem mélyebben az úttest (Sallai utca) jelenlegi szintjénél.
e.) Új telek min. 20 m széles, min. 900 m2 nagyságú legyen, a telkek mélységben nem oszthatók.
f.) Teljes közművesítés biztosítandó, ideiglenesen - a szennyvízhálózat kiépüléséig - a közműpótló létesítése is elfogadható.

A lakótömb beépítésre nem szánt területeire vonatkozó előírások

4.§.

A beépítésre nem szánt területek az alábbi terület-felhasználási egységekbe soroltak:

- közlekedési és közműelhelyezési területek
- zöldterület
- egyéb terület (patakmeder)

Közlekedési- és közműterületek

5.§.

Az 1.számú mellékleten ábrázolt közlekedési területek az alábbiak:

- 56124 sz. közlekedési út (Sallai utca) - 22,0 m tervezett szab.szélességgel, (amely a keleti oldal meglévő beépítése és a tervezett építési vonal között biztosított), ill. a kialakult helyzet
- 92 hrsz-ú gyalogút - 3,0 m tervezett szabályozási szélességgel

Zöldterület

6.§.

A tervezési területen jelölt zöldterület közpark, ahol a terület fenntartásához szükséges, ill. a pihenést és testedzést szolgáló épület helyezhető el - a terület max. 2 %-os beépítésével.

Egyéb terület

7.§.

A tervezési területtel határos patakmeder a Vízügyi Igazgatóság kezelésében van.

Környezetvédelmi előírások

8.§.

(1) Föld- és talajvédelem vonatkozásában:
- állattartás csak a keletkező szennyező anyagok területen történő környezetet nem károsító ártalmatlanításával vagy elszállításával lehetséges.

(2) A víz védelme érdekében:
- A szennyvízvezeték kiépülése után a lakóterületen kötelező az arra való rácsatlakozás,
- A földfelszínre és a nyílt vízfolyásba a szennyvíz bevezetése tilos.
- Talaj és talajvízszennyezést okozó szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolatú aljzaton végezhető, a lefolyó csapadékvizet és szennyvizet előkezelés után lehet csak a közcsatornába juttatni.

(3) A levegő védelme érdekében:
- a szag- és bűzkibocsátással járó tevékenység, a környezetet zavaró módon, valamint szabadban végzett légszennyező hatású művelet, anyagtárolás nem folytatható a tervezési területen.
- Az allergikus megbetegedéseket okozó gyomnövények írtásáról a telek tulajdonosa köteles gondoskodni.

(4) A zaj- és rezgésvédelem érdekében:
- Üzemi létesítményben folytatott tevékenységből származó zaj legnagyobb megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint: éjjel - 40 dB, nappal -50 dB
- Építési munkából származó zaj legnagyobb megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint: éjjel - 45 dB, nappal - 60 dB

9.§.

Az állattartásra vonatkozó szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

10.§.

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna                                                                   
körjegyző   
Troszt József
polgármester

Jelen rendelet Görcsönydoboka községben 1998. december 20. napján kábeltelevízió útján kihirdetésre került.

Görcsönydoboka, 1998. december 20.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna
körjegyző

vissza az elejére

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testület

12/2002.(VIII.15.)Kt.számú rendelete

az épített és természeti környezet helyi védelméről
a 6/2004.(IV.06.)számú rendelettel egységes szerkezetben.

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete az építésügyről szóló 1997. évi LXXVIII.tv. 6.§.(1)bek. b.) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. 8.§.(1)bekezdése, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló, módosított 1999. évi XX.tv. 85.§.(1)bek. a.) és b.) pontja, továbbá a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. Tv. 30.§(2)bek. b.) pontja, valamint az építési hatósági engedélyezésről szóló 46/1997.(XII.29.)KTM. Rendelet alapján a helyi jelentőségű építészeti és természeti értékek védelméről az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1.§.

(1) E rendelet célja Görcsönydoboka településképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti értékek védelme, a település építészeti és természeti örökségének jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A település épített és természeti értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért a megóvásuk, a fenntartásuk, a jelentőségükhöz méltó használatuk és a megfelelő bemutatásuk – közérdek.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a.) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár, illetve természetvédelmi szempontból védelemre érdemes:

  1. településszerkezetek,
  2. épületegyüttesek,
  3. épületek és épületrészek, építmények,
  4. utcaképek és látványok,
  5. műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,
  6. fák és növényegyüttesek,
  7. a továbbiakban együtt: védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

b.) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített és természeti értékeit helyi védettség alá helyezi.

(5) A helyi védettség alá tartozó értékek jegyzéke e rendelet 1.számú mellékletét képezi.

2.§.

(1) E rendeletet Görcsönydoboka község közigazgatási területén kell alkalmazni és annak hatálya kiterjed minden, e rendelettel védetté nyilvánított értékre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá – azzal összefüggésben – minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulásra.

3.§.

(1) E rendelet alkalmazása során:

  1. védett településszerkezet: a képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal,
  2. védett településkarakter: a képviselő-testület által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese,
  3. védett településkép: a képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és a táji környezet együttese. A védett településkép az épített és a természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.
  4. védett épület, építmény: a képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll,
  5. védett épületrész: a képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete,
  6. védett műtárgy: a képviselő-testület által védetté nyilvánított a d) és az e) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés,
  7. értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, műszaki, természeti jellemzőit,
  8. védett növényzet: a képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan, egyedi növény vagy növényzetegyüttes (fasor, park), amely az adott településen jellegzetes, illetve az emberi környezet védelme, a hagyományos településkép megőrzése vagy várostörténeti, kulturális szempontból közérdek,
  9. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

4.§.

Helyi védettség keletkezése és megszűnése

(1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a képviselő-testület rendelettel dönt.

5.§.

(1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési tervművelet vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  1. egyedi építmények és természeti értékek esetén:
  2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
  3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
  4. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
  5. a kezdeményezés indoklását,
  1. településszerkezet településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
  2. az együttes megnevezését,
  3. körülhatárolását,
  4. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
  5. a kezdeményezés indoklását.

6.§.

(1) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész vagy szakértő bevonásával az önkormányzat hivatala gondoskodik.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez:

  1. be kell szerezni a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,
  2. be kell szerezni a megyei és a területi főépítész szakvéleményét, amennyiben a döntést az önkormányzat hivatala készíti elő,
  3. indokolt esetben be lehet szerezni a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, a természetvédelmi, a régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.

(3) A védetté nyilvánításhoz, illetve annak megszüntetéséhez be kell szerezni a települési (helyi), megyei főépítész véleményét.

(4) Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlantulajdonosok, az érintet helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések álláspontja.

(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdeketeket értesíteni kell.

  1. az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,
  2. nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
  3. a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
  4. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

 

(6) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(7) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

7.§.

(1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 6.§-ban foglaltak szerint értesíteni kell:

  1. az érdekelteket,
  2. az illetékes Földhivatalt,
  3. az illetékes építésügyi hatóságot,
  4. területi védelemnél az érdekelt közműveket.

8.§.

(1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésének a tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) A helyi védettség fennállásának tényét a hivatalos helyszínrajzon fel kell tüntetni az alábbiak szerint:

„ A Görcsönydoboka Önkormányzat 12/2002.(VIII.13.) számú rendelet alapján védett települési érték.”

(3) A helyi védelmet a Helyi Építési Szabályzatban és a Szabályozási Tervben fel kell tüntetni és erre a rendeletben utalni kell.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási, illetve helyszínrajzi bejegyzésről a körjegyző gondoskodik.

(5) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

 9.§.

A védett értékekre vonatkozó településrendezési és építési előírások

(1) A település jellegzetes szerkezetének, telekosztásának, utcavonal-vezetése megőrzendő.

(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és a természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. A közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát, a kialakult környezet kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.

(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét (a védett növényzet egészségét).

(4) A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(5) Védett területen hirdetés és reklám csak az illetékes tervtanács (főépítész) pozitív minősítése alapján helyezhető el.

(6) A védett építményen új parapetkonvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

(7) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el – lehetőleg takartan.

(8) Védett területen vagy védett építménnyel érintett ingatlanon az illetékes építésügyi hatóság a környezet kialakításához kertészeti, zöldfelületi tervek készítését írhatja elő.

(9) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése vagy azok megőrzése előírható.

(10) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról a Helyi Építési Szabályzatban vagy a körjegyző által szakértő bevonásával meghatározottak szerint kell intézkedni.

10.§.

(1) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

  1. a hatályos állami jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy sorozatát, valamint a következő mellékleteket:
  2. a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
  3. az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,
  4. a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fényképdokumentációját,
  5. a zöldterületet érintő munkák esetén a kertfelmérési rajzot és a növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertészeti dokumentációt.

(2) Védett építményt érintő bármely építési munkához, a rendeltetés akár részleges megváltoztatásához az elsőfokú építési hatóság előzetes engedélye szükséges.

(3) A védett értéket érintő építési munka engedélyezéséhez az illetékes építési hatóságnak be kell szereznie a főépítész – szükség esetén az illetékes tervtanács - szakvéleményét. A főépítész szakvéleményében (ismerteti a zsűri szakmai álláspontját) állást foglal arról, hogy az adott építési munka megfelel-e a helyi védettségről szóló rendeletnek, illetve nem eredményezi-e a védett érték károsodását.

(4) A védett építményt érintő építési munka esetén – a Helyi Építési Szabályzattal összhangban – az illetékes építési hatóság, a főépítész közreműködésével meghatározhatja:

  1. a tetők, a magastető, a tetőfelépítmények kialakítását,
  2. bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését,
  3. a portálok kialakítását,
  4. a homlokzatképzést és színezést,
  5. a felhasználható anyagok körét,
  6. a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételeket és követelményeket.

(5) Védett növényzet környezetében bármiféle kivitelezési tevékenység csak a növény előéletére kiterjedő védelem mellett végezhető. E védelem körét és módját – szakértő bevonásával – a körjegyző állapítja meg.

11.§.

A védett értékek fenntartása, hasznosítása

(1) A védett értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2)A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozhatja.

12.§.

A védett építmények fenntartásának támogatása

(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást ad.

  1. A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
  2. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben részesülhet. A kedvezmény vagy mentesség az egyébként építményadóra, vagy a védett értékhez kötődő helyi adóra állapítható meg.
(3) Az adókedvezmény a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg.

(4) Az adókedvezmény mértéke:

  1. a védett épületre vagy épületegyüttes tagjára 5o %, a védett utcaképhez tartozó védett épületrészt magába foglaló épületre 30 %,
  2. egyéb védett érték esetén 20 %.

(5) Kérésére építményadó-mentesség illeti meg a tulajdonost:

  1. az épület teljes felújítása esetén annak szabályszerű befejezését követő 5 évig,
  2. részleges felújítása esetén 2 évig. A felújítás minősítését (teljes, részleges), továbbá az adómentesség tényleges mértékét – az elvégzett munkához igazodóan – a képviselő-testület illetékes bizottsága határozza meg.

(6) Nem adható önkormányzat támogatás vagy adókedvezmény, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát. Ebben az esetben az elengedett adó pótlólag megállapítható és behajtandó, a támogatás visszafizetendő. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
13.§.

A védett értékek nyilvánítása

(1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

  1. megnevezését,
  2. pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
  3. tulajdonos, kezelő (bérlő) nevét, címét,
  4. helyszínrajzot,
  5. a rendeltetés és a használati mód megnevezését,
  6. az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
  7. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, védettségi kategória meghatározását,
  8. a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,
  9. fotódokumentációját,
  10. a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),
  11. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a körjegyző gondoskodik.

(4) A körjegyző biztosítja a védett értékre vonatkozó, a hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok és iratok másolatainak nyilvántartásba juttatását.

(5) A védett ingatlant érintő testületi, illetve hatósági döntésről a nyilvántartást egy másolattal értesíteni kell.

14.§.

A védett értékek megjelölése

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

„ Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete védetté nyilvánította. „évszám”

(2) Védett növényzet esetében az (1)bekezdésben meghatározott táblán a növény magyar és latin megnevezését is fel kell tüntetni.

(3) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

(4) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

(5) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.

15.§.

A helyi védelem irányítása

(1) A településen a helyi védelmet a polgármester a főépítész közreműködésével irányítja.

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról a körjegyző gondoskodik.

16.§.

A védett értékek szerepe az oktatásban és a közművelődésben

(1) Az építészeti és a természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyt kell kapniuk.

17.§.

Vegyes és záró rendelkezések

(1) Aki védett helyi értéket megsemmisít, megrongál, rendeltetéstől eltérően használ, illetve az azzal összefüggésben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez – amennyiben cselekménye súlyosabbnak nem minősül -, szabálysértést követ el, és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az okozott kár megtérítésére a Polgári Törvénykönyv megfelelő szabályai az irányadók.

(2) Szabálysértést követ el és 10.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a védett érték megjelölését eltávolítja vagy megrongálja.

E rendelet és melléklete a kihirdetéskor lép hatályba.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna                                                       
körjegyző                                                                              
Troszt József
polgármester

Jelen rendelet Görcsönydoboka községben 2002. augusztus 15. napján kábeltelevízión keresztül kihirdetésre került.

Görcsönydoboka, 2002. augusztus 15.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna
körjegyző

 

*1.számú melléklet

 

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló 12/2002.(VIII.13.)Kt.számú rendeletéhez.

 

Helyi védelem alatt álló létesítmények

 

Megnevezés                                        Hely                                        helyrajzi szám

1. Civil közösségek háza                    Görcsönydoboka, Csele u. 39.                      56
2. Ifjúsági klub                                   Görcsönydoboka, Csele u. 21.                      75
3.Római Katolikus Templom             Görcsönydoboka Nagyfa utca                      228
4.Római Katolikus Templom             Görcsönydoboka, Csele utca                        343

*-al jelzett a 6/2004.(IV.06.)számú rendelettel 2004. április 6-án lép hatályba.

vissza az elejére

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat
Képviselő-testület

14/2005.(X.28.)rendelete

a Falugondnoki szolgálatról.

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.tv. 16.§.(1)bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993.évi III.tv. 60.§.(4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok körét, valamint a falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatokat és azok mértékét e rendeletben állapítja meg.

A rendelet célja és hatálya

1.§.

Görcsönydoboka község lakói számára az intézményhiányból eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok

2.§.

A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó alapellátási feladatok:

  1. étkeztetésben való közreműködés
  2. házi segítségnyújtásban való közreműködés
  3. családsegítésben való közreműködés

 

3.§.

(1) Az étkeztetésben való közreműködés során a falugondnoki szolgálat biztosítja az önkormányzat szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 9/2003.(IX.13.)rendelet 29.§-a alapján megállapított szociális étkeztetést az étel házhoz szállításával.

(2) Az ellátott a szociális étkeztetés díjaként az (1) bekezdésben hivatkozott rendelet alapján megállapított térítési díjat köteles megfizetni.

(3) A szállításért külön díjat nem kell fizetni, alanyi jogon járó ellátás.

(4) Az étkeztetésben való közreműködés a falugondnoki szolgálat számára kötelezően ellátandó feladat.
4.§.

(1) A házi segítségnyújtásban való közreműködés során a falugondnoki szolgálat biztosítja az önkormányzat szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 9/2003.(IX.13.) képviselő-testületi rendelete 30. §-a alapján megállapított ellátást .

- a házi gondozó ellátotthoz való szükség szerinti szállításával,
- a házi gondozó munkájába történő – nem szakmai jellegű – feladatok ellátásával, pl.:
- favágás, fa behordás,
- bevásárlás,
- gyógyszer kiváltás.

(2) A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó falugondnoki szolgáltatás térítésmentes, alanyi jogon járó ellátás.

(3) Az (1) bekezdésben leírt feladat ellátása kötelező.

5. §.

(1) A családsegítésben való közreműködés során a falugondnoki szolgálat biztosítja az önkormányzat szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 9/2003.(IX.13.) számú képviselő-testületi rendelete 31.§-a alapján megállapított ellátás nyújtását:

- a családgondozó ellátotthoz való szállításával, és
- az ellátott, illetve családja Családsegítő Központba, majd onnan településre történő szállításával,
- azzal, hogy közreműködik a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 65. § (4) bekezdésben a családsegítő szolgálat egyéb feladataiként meghatározott tevékenységének ellátásában, ennek érdekében a lakossággal és a családsegítő szolgálattal folyamatosan párbeszédet folytat, észrevételeit, tapasztalatait továbbítja.

(2) A családsegítéshez kapcsolódó falugondnoki szolgáltatás térítésmentes.

A falugondnoki szolgálat által ellátandó egyéb szolgáltatások

6.§.

7. § A falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatok közé az alábbi feladatok tartoznak:
a) személyszállítási feladatok,
b) az önkormányzati rendezvények szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok,
c) kapcsolattartási feladat az önkormányzat és intézményei és a lakosság között,
d) szociális információs szolgáltatás („R” 28/A.§.)
e.) egyéb, az előző pontokban nem részletezett szolgáltatás jellegű feladatok.

7.§.

(1) A falugondnoki szolgálat személyszállítás feladatai különösen:

  1. óvodások és általános iskolások rendszeres szállítása
  2. betegek háziorvoshoz szállítása
  3. önkormányzat, illetve egyéb települési rendezvényre történő szállítás
  4. családi eseményekre történő szállítás

(2) A falugondnok kötelező szállítási feladata az (1)bek. b-c.pontban meghatározott szállítási feladat. Az (1)bek. a.)pontban meghatározott szállítási feladat abban az esetben kötelező, amennyiben az iskolabusz kapacitása nem elégséges a feladat ellátására.

8.§.

(1) A falugondnok az óvodások és iskolások szállítását az intézményvezető megkeresése alapján a polgármester engedélyével végezheti. A szállítás ebben az esetben ingyenes.

9.§.

(1) A betegek háziorvosi rendelőbe, illetve egyéb egészségügyi intézményekbe szállítása az érintett személy településről intézményig, illetve onnan lakóhelyre szállítását jelenti.

(2) Az (1)bekezdésben foglalt szállítást amennyiben Görcsönydoboka és Somberek  közigazgatási területén kívüli egészségügyi intézménybe történik, a polgármester engedélyezi.

(3) Az (1)(2)bek. kapcsolódó falugondnoki szolgáltatás térítésmentes, az (1)bek. alapján járó szolgáltatás alanyi jogon járó ellátás. 

10.§.

(1) Az önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényre szállítás az önkormányzat által olyan közzétett és meghirdetett rendezvényekre vonatkozó közigazgatási területet érintő szállítási feladatot jelent, ahol a közzététel tartalmazza a személyszállítási feladat falugondnoki szolgálat keretében való megoldását is.
A személyszállítás történhet:
- meghatározott gyülekező helyről a rendezvényre, és.
- rendezvényről meghatározott településrészre, lakóházhoz.

(2) A szállítás térítésmentes, alanyi jogon jár.

Önkormányzati rendezvények, összejövetelek szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok

11.§.

(1) A falugondnoki szolgálat feladata önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában való részvétel.
A szervezésben, lebonyolításban való részvétel konkrét feladatait a polgármester irányításának megfelelően kell ellátni.

(2) Önkormányzati rendezvénynek, összejövetelnek számít többek között:
- képviselő-testületi ülés,
- közmeghallgatás,
- falugyűlés,
- egyéb lakossági fórum,
- önkormányzat által szervezett egyéb rendezvények:
- falunap,
- gyermeknap,
- idősek napja stb.

(3) A feladatellátás a polgármester intézkedése alapján kötelező, térítés nélküli szolgáltatás.

Kapcsolattartási feladatok

12.§.

 (1) A falugondnoki szolgálat kapcsolattartási feladatot is ellát:
- az önkormányzat és a lakosság, valamint
- az önkormányzat intézményei és a lakosság között.
A kapcsolattartás önkormányzati vonatkozásai tekintetében a konkrét feladatokat a    polgármester határozza meg.

A falugondnoki szolgálat köteles a lakosságtól érkező, önkormányzatot, vagy önkormányzati intézményt érintő közérdekű kéréseket, javaslatokat egyéb információkat haladéktalanul továbbítani az illetékes vezető felé.

(2) Az (1) bekezdés alapján leírt általános, valamint az általános feladat alapján konkretizált feladat ellátása a falugondnoki szolgálat számára kötelező.

(3) A feladatellátásért a falugondnoki szolgálatnak térítés nem jár.

Egyéb, nem részletezett szolgáltatás jellegű feladatok
13.§.

15. § (1) A falugondnoki szolgálat köteles ellátni az egyéb, a 3-15. §-ba nem tartozó feladatokat, ha a polgármester intézkedése kötelezi, és az nem ellentétes az e rendelet 1. §-ában meghatározott céllal.

(2) Az (1) bekezdés szerint ellátott feladatok a falugondnoki szolgálat számára kötelezőek és térítésmentesek.

Falugondnoki szolgáltatás igénybevétele

14.§.

(1) A 2.§. a-b pontban foglalt ellátásokat az Önkormányzat 9/2003.(IX.13.)rendeletén alapuló határozatban foglaltak alapján lehet igénybe venni.

15.§.

(1) A falugondnoki szolgáltatás keretében nyújtott ellátások igénybevételének lehetősége:
- egyes szolgáltatások esetében kérelem alapján, vagy hivatalból hozott határozattal nyílik meg,
- más szolgáltatások esetében alanyi jogon jár.

(2) Ahol e rendelet az alanyi jogon való igénybevételről nem rendelkezik, ott a szolgáltatás igénybevételét kérelmezni kell.
A kérelem történhet szóban és írásban.
Lehetőség van arra, hogy az önkormányzat hivatalból is megállapítsa adott szolgáltatás igénybevételének lehetőségét.
Az igénybevétel lehetőségéről a kérelmezőt, illetve a hivatalból indított eljárás érintettjét határozatban értesíteni kell.

(3) A hozott határozatok egy példányát a falugondnoki szolgálatnak is át kell adni.

(4) Az alanyi jogon igénybe vehető ellátások esetében határozatot nem kell hozni. A szolgáltatás igénybevételének jogosságát a falugondnoki szolgálatot ellátó személy ítéli meg.

  16.§.

(1) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatokat a falugondnok – a szolgálat rendelkezésre álló gépjármű segítségével  - látja el.
A falugondnoknak a feladatait a munkaköri leírásában, valamint a polgármester utasításának megfelelően kell ellátnia.

(2) A feladatokat a személyi, személyzeti irataiban meghatározott munkarend szerinti időben köteles ellátni.
A munkarendjét a feladatellátáshoz legjobban igazodó rend szerint kell megállapítani.

Vegyes és záró rendelkezések

17.§.

(1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL.tv. 71.§.(3)bekezdésében meghatározott egyszerűsített határozat hozható.

(2) Jelen rendelet hatálya alá tartozó ügyek intézésekor elektronikus ügyintézés nincs.

(3) Jelen rendelet 2005. november 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 12/2000.(XII.15.)számú képviselő-testületi rendelet.

 

 

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna                                                                   
körjegyző                                                                                       
Troszt József
polgármester

Jelen rendelet Görcsönydoboka község hirdetőtábláján 2005. október 28. napján kihirdetésre került.

Görcsönydoboka, 2005. október 28.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna
körjegyző


Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat
falugondnoki szolgáltatásának
szakmai programja

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat falugondnoki szolgáltatásának szakmai programját, figyelembe véve a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében és az önkormányzat Falugondnoki szolgálatról szóló 13/2000. (XII.15.) számú rendeletében foglaltakat az alábbiak szerint határozza meg.

A szakmai program Görcsönydoboka önkormányzat illetékességi területén működő Görcsönydoboka önkormányzat falugondnoki szolgálatára terjed ki.
A szakmai programot értelemszerűen a helyi önkormányzat vonatkozó rendelete alapján kell megvalósítani, érvényesíteni kell az ott megállapított feladat ellátási sorrendet, illetve az egyes ellátásoknál meghatározott igénybevételi szempontokat.

I. rész

A falugondnoki szolgáltatás célja, feladata

1. A falugondnoki szolgáltatás célja:

- a kistelepülési önkormányzat (a település lélekszáma: 475 fő), társadalmi  
hanyatlásának megállítása, e folyamat visszafordítása,
- az önkormányzat települési hátrányainak csökkentése,
- a településen az életfeltételek javítása,
- a településen a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése,
- az önkormányzat által nyújtandó szociális alapellátások kiépítésének és
működtetésének elősegítése,
- a településre nézve kedvező gazdasági folyamatok elindítása,
- a települési funkciók bővítése,
- a közösségfejlesztés, a helyi társadalom és a civil szféra erősítése,
- a településen a jobb életminőség elérése.

2. A falugondnoki szolgálat e célok megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat látja el:

a.) különféle, a szociális alapellátás körébe tartozó feladatok,
b.) egyéb – szolgáltatás jellegű – feladatok.

a.)A falugondnoki szolgálat szociális alapellátás körébe tartozó feladatai különösen:
- étkeztetés,
- házi segítségnyújtás,
- családsegítő szolgálat igénybevételéhez történő személyszállítás.

b.) A falugondnoki szolgálat egyéb – szolgáltatás jellegű – feladatai:
- személyszállítások:
- óvodások és általános iskolások szállítása,
- betegek szállítása,
- munkanélküliek munkaügyi központba történő szállítása,
- önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényre szállítás;
- önkormányzati rendezvények szervezése, a lebonyolításban való részvétel;
- kapcsolattartás az önkormányzat és intézményei, valamint a lakosság között;
- egyéb nem részletezett szolgáltatás jellegű feladatok.

3. A falugondnok által ellátott feladatok részletezése a feladatellátás tartalmának, módjának, rendszerességének, illetve az ellátottak körének meghatározásával

3.1. Étkeztetés

A feladatellátás tartalma:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 62. §-ban meghatározott étkeztetési feladat, azaz legalább napi egyszeri meleg étkezés biztosítása azok számára, akik önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmenetei jelleggel erről nem tudnak gondoskodni.

A feladatellátás módja:
A feladatellátás az alábbiak szerint történik:

- az ellátott étkezési helyére történő szállításával vagy az étel lakásra szállításával.

Az ételt 12.30 időpontig kell az igénylő otthonába szállítani és a csere éthordót elvinni.

A feladatellátás rendszeressége:
Az étkeztetésről
- iskolai, óvodai étkeztetési napokon, kell gondoskodni.

Az ellátottak köre:
Szociálisan rászorult, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes gondoskodni a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről.

3.2. Házi segítségnyújtás

A feladatellátás tartalma:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. §-ban meghatározott házi segítségnyújtási feladat, azaz gondoskodás:

a) azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak,

b) azokról a gyermekekről, akik részére nappali vagy bentlakásos intézményekben történő állandó vagy időszakos ellátás nem biztosítható és a szülők a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudják megoldani.

A feladatellátás módja:
Az ellátás módja a feladatellátás tartalmától függ.

a) Feladatellátás módja azoknál, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek:
- bevásárlás (élelmiszer, ruházat, kisebb berendezés),
- tüzelő beszerzés,
- favágás és behordás,
b) feladatellátás gyermeknél:
- gyermekek étkeztetése,

A feladatellátás rendszeressége:
Az igénylők által jelzett rendszerességgel, de legalább heti 2 alkalommal. 

Az ellátottak köre:
Az önmaguk ellátására saját erőből nem képes személyek, valamint azok a gyermekek, akik részére nappali vagy bentlakásos intézményben történő állandó vagy időszakos ellátás nem biztosítható és a szülők a gyermek napközbeni ellátását folyamatosan nem tudják megoldani.

3.3. Családsegítő szolgálat igénybevételéhez személyszállítás

A feladatellátás tartalma:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64-65. §-ban meghatározott családsegítés igénybevételéhez személyszállítás, hogy a családsegítő szolgálat által nyújtott szolgáltatások az érintettek által igénybe vehetőek legyenek.

A feladatellátás módja:
A feladatellátás az alábbiak szerint történik:

- a segítségre szoruló személy szállítása a szolgálat székhelyére, illetve vissza a 
településre. A személyszállítás egyénileg vagy csoportosan is történhet (Pl.: tanácsadásokra, meghallgatás céljából, vagy pl.: konfliktushelyzet feltárása és kezelése érdekében);
- indokolt esetben a családsegítő szolgálatot végző szállítása a segítségre szoruló
személy lakóhelyére, és vissza;
- információ szolgáltatás és kapcsolattartás a szolgálat és a lakosság felé, illetve
közöttük – nem szakmai jelleggel.

A feladatellátás rendszeressége:
A szállítási feladat rendszeressége az adott helyzettől függően történhet:
- rendszeresen és
- esetenként.

A rendszeres szállításnál a szállítás havi 2 alkalommal történik, összehangolva az egyes egyének, családok szállítását.
Az információ szolgáltatás és kapcsolattartási feladat folyamatos.

Az ellátottak köre:
A településen élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került:
- személyek,
- családok.

3.4. Személyszállítás

3.4.1. Az óvodások és általános iskolások szállítása.

A feladatellátás tartalma:
A községben élő óvodások és általános iskolások rendezvényre történő szállítása. Segítségnyújtás kirándulásokhoz, versenyekre eljutáshoz, színházba menéshez. Felnőtt kíséretről az intézményvezetők kötelesek gondoskodni.

A feladatellátás módja:
A szállítás oda- és vissza is gyülekezőhelyről történő indulással valósul meg.

A feladatellátás rendszeressége:
Esetenként, igény szerint.

 3.4.2. Betegek szállítása a háziorvosi  rendelőbe, illetve más egészségügyi intézménybe

A feladatellátás tartalma:
A szolgáltatás az önkormányzat kötelező feladatai között nevesített egészségügyi alapellátás igénybevételéhez kapcsolódik, mivel a településen csak heti 1 alkalommal van háziorvosi rendelés.
A rendszeres kezelésre, illetve hirtelen ellátásra szorult betegek háziorvoshoz történő szállítását a falugondnoki szolgálatnak kell biztosítania. Lehetőség szerint gondoskodni kell az igénylők más egészségügyi intézménybe történő szállításáról is.

A feladatellátás módja:
A szállítás oda- és vissza történik.
A szállítás történhet a településen gyülekezőhely kijelölésével, illetve az érintett személy házától való szállítással, melyet az adott személy egészségügyi állapot szerinti rászorultsága határoz meg.
A szállítás csoportosan történik, de akkor is teljesítendő, ha csak egy érintett van.

A feladatellátás rendszeressége:
A szállítási feladatot igény szerint kell ellátni.

Az ellátottak köre:
Azok a rászorultak, akik maguk, illetve családjuk a szállításáról más módon nem tudnak gondoskodni, illetve számukra aránytalan nagy terhet jelentene.

3.4.5. Munkanélküliek munkaügyi központba történő szállítása

A feladatellátás tartalma:
Azon munkanélküliek szállítása, akik maguk nem tudják megoldani a közlekedésüket a munkaügyi központokba azokban az időpontokban sem, mikor kapcsolattartás céljából meg kell jelenniük.

A feladatellátás módja:
A szállítás a Faluháztól történő indulással valósul meg.
A szállítás csoportosan történik,  egyéni igények csak kivételes esetben teljesíthetőek.

A feladatellátás rendszeressége:
A szállítási feladatot igény szerint lehet ellátni.

Az ellátottak köre:
Azok a rászorultak akik a közlekedésről más módon nem tudnak gondoskodni, illetve számukra aránytalan nagy anyagi terhet jelentene.

3.4.9. Önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényre szállítás

A feladatellátás tartalma:
A rászorulók személyszállítása az önkormányzat által szervezett, valamint az önkormányzat területén egyéb szervezet által szervezett és bonyolított közösségi rendezvényre.

A feladatellátás módja:
A szállítás a Faluháztól történő indulással valósul meg.
Az indulás és érkezés időpontjai:
- településen a gyülekezés helye és időpontja: a rendezvényhez igazodó - előzetesen meghirdetett.
A visszaszállítás gyülekezési helyét és időpontját adott rendezvény sajátosságai alapján rugalmasan kell meghatározni.
A szállítás csoportosan történik,  de egyéni igények is teljesíthetőek.

A feladatellátás rendszeressége:
A szállítási feladatot igény szerint kell ellátni.

Az ellátottak köre:
Azok a rászorultak, akik a közlekedésről más módon nem tudnak gondoskodni, illetve számukra aránytalan nagy terhet jelentene.

3.6. Önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában való részvétel

A feladatellátás tartalma:
Az önkormányzat által szervezett rendezvények szervezésében, lebonyolításában való részvétel a falugondnok számára a következő feladatokat jelentheti:
- rendezvényekhez kapcsolódó szállítási feladatok (eszközök, személyek szállítása),
- a rendezvény meghívottjainak szállítása,
- a rendezvények során rendezőként való részvétel, a felmerült problémák kezelése,
hárítása stb.
A feladatellátás módja:
A feladatellátás módját a fő szervező határozza meg a rendezvény jellegének, körülményeinek megfelelően.

A feladatellátás rendszeressége:
A feladatot az önkormányzat által meghatározott rendezvények esetében kell ellátni, melyről a körjegyző a szükséges tájékoztatást időben megadja.

Az ellátottak köre:
Azok, akik a rendezvényen részt vesznek.

3.7. Kapcsolattartás az önkormányzat és az intézményei, valamint a lakosság között

A feladatellátás tartalma:
A falugondnok közreműködik a jó kapcsolattartás érdekében:

- az önkormányzat és a lakosság, valamint
- az önkormányzati intézmények és a lakosság között.

A feladatellátás módja:
A feladatellátás módjai a feladat összetettségére való tekintettel a következők lehetnek:

- szóbeli kapcsolattartás a lakossággal (problémáik meghallgatása),
- az önkormányzat hivatala levelei kézbesítése,
- egyes önkormányzati pénzbeli ellátások átadása,
- önkormányzat szórólapjainak, újságjának kézbesítése,
- a feltárt problémák tolmácsolása az önkormányzat illetve intézményei felé stb.

A feladatellátás rendszeressége:
A feladatellátás folyamatos, értelemszerűen némely elemei rendszeresen, mások alkalomszerűen látandók el.

Az ellátottak köre:
A község lakossága.

3.8. Egyéb, nem részletezett, szolgáltatás jellegű feladatok

A feladatellátás tartalma:
Azok a feladatok tartoznak ide, melyek közvetlenül egyik korábban felsorolt feladathoz sem tartoznak, például:

- eboltásban való közreműködés,
- önkormányzat által megfogalmazott, meghatározott cél érdekében különböző összeírás
(pl.: valamely helyi rendelet, intézkedés meghozatala céljából),
- egyéb feladatellátással összeegyeztethető, önkormányzat anyagbeszerzésében való közreműködés,
- pályázatokkal kapcsolatos meghatározott feladatok,
- egyéb feladatellátáshoz kapcsolódóan az önkormányzat fizikai állományba tartozó dolgozóinak irányítása, felügyelete, a munka szervezése,
- egyes önkormányzati eszközök bérletével kapcsolatos ügyek bonyolítása,
- egyes köztisztasági feladatok ellátása, bonyolítása stb.
A feladatellátás módja:
A feladat tartalmának megfelelően az önkormányzat utasítása alapján történik.

A feladatellátás rendszeressége:
A feladatellátás történhet:
- rendszeresen, illetve
- nem rendszeresen.

Az ellátottak köre:
A feladat tartalmának, módjának meghatározása alapján adódik, de általában a lakosság, vagy az önkormányzat és annak intézménye.

4. A falugondnoki szolgálat és az igénybevevők közötti kapcsolattartás módjai:

A falugondnoki szolgálat és az igénybevevők közötti kapcsolattartásnak több módja van. A kapcsolat lehet közvetett és közvetlen is.
Közvetett a kapcsolat akkor, ha az igénybevevő és a falugondnok nem közvetlenül kommunikálnak adott ügyben, hanem az önkormányzati hivatal közbeiktatásával.
Közvetlen a kapcsolattartás akkor, ha az igénybevevő közvetlenül a falugondnoki szolgálatot ellátó személlyel lép kapcsolatba, és bízza rá adott igénye intézését.

Lehetséges kapcsolattartási módok például:
- az önkormányzat rendelete által alanyai jogon igénybe vehető szolgáltatás esetében a kapcsolattartás az igénybevételkor történik, pl.: adott szolgáltatás elvégzésének elismerésével (menetlevél aláírása);
- az önkormányzat rendelete által nem alanyi jogon igénybe vehető szolgáltatás esetében a szolgáltatás igénybevételének jelzése történhet szóbeli kapcsolat révén, írásos
kérelem átadásával, ahol a kérelem továbbítója a falugondnok. A kérelmező igényét jelezheti az önkormányzat hivatalánál is;
- hivatalból megállapított jogosultság esetében a hivatal, illetve a falugondnok szóban vagy írásban értesíti az érintetett személyt adott szolgáltatás igénybevétele lehetőségéről.

A kapcsolattartás sajátos módja, mikor a falugondnok ellenőrzi adott szolgáltatás igénybevevőjének jogosultságát.

5. A falugondnoki szolgáltatások közzétételének helyi módjai, helyi nyilvánosság
A falugondnoki szolgáltatások közzétételének helyi módjai:
- hirdetmény, kábeltv
- személyes kapcsolat,
- önkormányzati, és egyéb, a település lakosságát érintő fórumok.

5. A falugondnoki ellátást igénybe vevő ellátottak jogai:

Ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
Az ellátást igénybevevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányok jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel
a.) az élethez, emberi méltósághoz,
b.) testi épséghez,
c.) testi épséghez,
c.) testi-lelki egészséghez való jogra.

Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magán életével kapcsolatos titokvédelem.

A falugondnoki szolgáltatást végző jogai

A falugondnok személye esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapja, tiszteletbe tartsák emberi méltóságát és személyiségi jogait, munkáját elismerjék. A munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számára és betartsa a közalkalmazottakra vonatkozó jogszabályokat..

Falugondnoki szolgálat mindenkori költségvetését az 1.számú melléklet tartalmazza.

Görcsönydoboka, 2000. november 30.

 

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna                                                                   
körjegyző                                                                                     
Troszt József
polgármester

Záradék:

A falugondnoki szolgálat szakmai programját Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete 54/2000.(XI.30.)Kt.számú határozatával jóváhagyta.

Görcsönydoboka, 2000. november 30.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna
körjegyző

            1.számú melléklet
A falugondnoki szolgáltatás 2001. évi költségvetése
bevételek és kiadások alakulása

 

Kiadások                                                                                                                 e. Ft

Bér      85.000 x 13 = 1.105                                                                                      1.105
Munkaruha                                                                                                                     10
Étkezési hozzájárulás (1400 x 12(                                                                                   17
1. Személyi összesen                                                                                                1.132

Járulékok
TB (31 %)                                                                                                                    343
Munkaadói (3 %)                                                                                                           33
Eü. hozzájárulás (4.200 x 12)                                                                                          50
2. Járulékok összesen                                                                                                426

Dologi kiadások
Irodaszer                                                                                                                          5
Könyv, folyóirat                                                                                                             -
Hajtó, kenőanyag                                                                                                          120
Kisértékű tárgyi eszközök                                                                                               20
Karbantartás (busz)                                                                                                        20
Tisztítószerek                                                                                                                  10
Egyéb készletbeszerzés                                                                                                     5
Készletbeszerzés összesen                                                                                            180

Egyéb kommunikációs szolg. (postaköltség)                                                                       5
Szolgáltatás összesen:                                                                                                     5

 

ÁFA                                                                                                                                 47
Egyéb dologi kiadás (tanfolyam)                                                                                      130
Különféle dologi összesen:                                                                                          177

Adók, díjak                                                                                                                    120
Egyéb folyó kiadás összesen:                                                                                       120

3. Dologi kiadások összesen:                                                                                       482

KIADÁSOK ÖSSZESEN:                                                                                        2.040

 

BEVÉTELEK
Egyéb alaptevékenység bevétele:                                                                                       50

BEVÉTELEK ÖSSZESEN:                                                                                           50

vissza az elejére

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat
 Képviselő-testülete

11/2004.(VII.10.) rendelete

A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL ÉS A GYÁMÜGYI IGAZGATÁSRÓL
a 13/2005.(X.28.) és 7/2006.(VI.30.), 13/2006.(XII.18.) rendeletekkel egységes szerkezetben.

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.tv. 16.§.(1)bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI.törvényben (továbbiakban: Gyvt.) 18.§.(1(2)bek, 19.§.(5)bek, 21.§.(1)bek, 29.§.(1)bek., további 131.§.(1)bek., 148.§.(7)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések
A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 

1.§.

(1) A rendelet célja, hogy Görcsönydoboka közigazgatási területén a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához, a helyi sajátosságokat figyelembevéve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt rendelkezései az irányadók. (Dőlt betűk szövege a Gyvt. rendelkezése)

2.§.

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a.)Görcsönydoboka község közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,

b.) A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. {Gyer.4.§.(1) }

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében a rendelet hatálya kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX.törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is. {Gyer.4.§.(2)}

(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1)-(2)bekezdésben meghatározott személyeken kívül Görcsönydoboka község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

Gyermekjóléti ellátás formái

3.§.

A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

**a.) pénzbeli és természetbeni ellátások:
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

b.) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgáltatás,
- gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi.

II.
Pénzbeli és természetbeni ellátások

**4.§.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
5.§.

(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítható, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Támogatásban kell részesíteni különösen az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával történő kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a családjába történő gyámhivatali visszahelyezése, betegség vagy iskoláztatás miatti rászorultság esetén.

*(2) Támogatás megállapításának feltétele, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre eső havi nettó jövedelem összege nem haladja meg:

  1. gyermekét egyedül nevelő szülő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %-át,
  2. család esetén a mindenkori öregségi nyugdíj 120  %-át.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege rászorultság mértékétől függően minimum 5.000.-Ft, maximum 10.000.-Ft.

(4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb 6 alkalommal adható.

(5) Sürgős szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve a (3)bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
Természetben nyújtott ellátások

6.§.

  1. **A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

*(2)
III.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

7.§.

(1) Személyes gondoskodás igénybevétele - a (2)bekezdésben foglalt kivétellel - önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselőjének kérelmére történik.

(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a körjegyző a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

(3) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a.) gyermekjóléti szolgálat,
b.) gyermekek napközbeni ellátása keretében:
- óvodai ellátás,
- iskolai napközis foglalkozás

Gyermekjóléti Szolgálat

8.§.

(1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat többcélú kistérségi társulás keretében biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a védőnői szolgálattal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez.

(3) A Gyvt. 40.§-ában foglalt gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

Gyermekek napközbeni ellátása

9.§.

(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló - többször módosított 1993.évi LXXXIV.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Térítési díjak

10.§.

(1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) Az intézményi térítési díjat e rendelet 1.számú melléklete tartalmazza.

(3) Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

(4) A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybe vett étkezések száma, továbbá jelen rendeletben biztosított egyéni kedvezmények figyelembevételével.

(5) Személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

11.§.

(1) Az önkormányzat egyéni rászorultság alapján étkezési térítési díj kedvezményt nyújthat a gyermeknek, amennyiben a családban az 1 főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át, és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

(2) A kedvezmény mértéke nem haladhatja meg az intézményi térítési díj 70 %-át.

12.§.

(1) Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról.

(2) A személyi térítési díjat gyermekétkeztetés tekintetében egy havi időtartamra előre, a tárgyhónap 15. napjáig kell megfizetni.
Ha a kötelezett a befizetést a tárgyhónapot követő hónap 15-ig elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. Határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, és erről a fenntartót negyedévenként tájékoztatja.

Eljárási rendelkezések

13.§.

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet és a 11.§-ban biztosított kedvezmény iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Körjegyzőségen terjesztheti elő.

(2) Az (1)bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, társadalmi szervezet képviselője is kezdeményezheti.

(3) Az e rendeletben szabályozott gyermekjóléti ellátás iránti kérelmet az adott intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni.

**(4) Az (1)bek. szabályozott ellátások megállapításánál a 2.számú melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot kell csatolni.

*14.§.

**(1) Hk.

**(2) Hk.

**(3)A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL.tv. 71.§.(3)bekezdésében meghatározott egyszerűsített határozat a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása esetén hozható meg.

(4) Az e rendeletben szabályozott eljárás során az elektronikus ügyintézés nem alkalmazható.

Záró rendelkezések

15.§.

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Rendelet hatálybalépésével egyidejüleg hatályát veszti Görcsönydoboka Önkormányzat 5/1998.(VI.20.) és a 3/2004.(II.27.)számú rendeletek.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997.évi XXXI.tv., továbbá a 133/1997.(VII.29.) és a 149/1997.(IX.10.)Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

 

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna s.k.                                                             
körjegyző                                                                                   
Troszt József s.k.
polgármester

Jelen rendelet egységes szerkezetbe foglalását a képviselő-testület felhatalmazása alapján Somberek és Görcsönydoboka Községek Körjegyzője készítette.

Somberek, 2006. július 17.                 

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna                                                                                                      
körjegyző

*-al jelzett részt a 13/2005.(X.28.)rendelet iktatta be. Hatályba lépés: 2005. november 1.
**-al jelzett részt a 7/2006.(VI.30.)rendelet iktatta be. Hatályba lépés: 2006. július 1.
***-al jelzett a 13/2006.(XII.18.) rendelet iktatta be. Hatályba lépés: 2007. január 1.

 

                                               ***A 11/2004.(VII.10..)számú rendelet 1.számú melléklete

I. Óvodás gyermekek nyersanyagnormája:

Tízórai:                                                55.-Ft + 11.-Ft ÁFA =                66.-Ft
Ebéd:                                                  90.-Ft + 18.-Ft ÁFA =              108.-Ft
Uzsonna:                                             35.-Ft +   7.-Ft ÁFA =                42.-Ft

Összesen: 3-szori étkezés                   180.-Ft + 36.-Ft ÁFA =              216.-Ft

II. Iskoláskorúak nyersanyagnormája:

7-10 éves korú gyermekek részére

Tízórai:                                                  65.-Ft + 13.-Ft ÁFA =                78.-Ft
Ebéd:                                                  130.-Ft + 26.-Ft ÁFA =               156.-Ft
Uzsonna:                                               45.-Ft +   9.-Ft ÁFA =                 54.-Ft

Összesen:3-szori étkezés                     240.-Ft + 48.-Ft ÁFA = 288.-Ft

11-14 éves korú gyermekek részére

Tízórai:                                                  65.-Ft + 13.-Ft ÁFA =   78.-Ft
Ebéd:                                                  145.-Ft + 29.-Ft ÁFA = 174.-Ft
Uzsonna:                                               50.-Ft + 10.-Ft ÁFA =   60.-Ft

Összesen:3-szori étkezés                     260.-Ft + 52.-Ft ÁFA = 312.-Ft

Az étkezésért fizetendő térítési díj mértéke az ÁFÁ-val növelt összeg és az igénybevett étkezések számának szorzata. ÁFA változás esetén a módosított ÁFÁ-t kell figyelembe venni.

vissza az elejére

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testület

9/2004.(V.29.) rendelete

a helyi adókról
(a 18/2004.(XII.22.) és a 8/2005.(IX.18.), 10/2006.(XII.18.)rendeletekkel egységes szerkezetben)

Görcsönydoboka Község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.tv. (a továbbiakban: Ht.) 1.§.(1)bekezdés és 6.§-ában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

1.§.

(1) A rendelet célja a helyi adókkal kapcsolatos helyi szabályok meghatározása.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ht. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.tv. rendelkezései az irányadók. (Dőlt betűk szövege a Ht. rendelkezése)

II.

Kommunális jellegű adók

Magánszemélyek kommunális adója

2.§.

Az adókötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén a magánszemély tulajdonában lévő lakásra.

Adó alanya

3.§.

Kommunális adókötelezettség terheli a 12. §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. {Ht.24.§.}

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

4.§.

(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. {Ht.14.§.(1),(3),(4)bek.}

Az adókötelezettség bejelentésének szabályai

5.§.

(1) Az adózó az adókötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak bevallás benyújtásával jelenti be.

(2) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - az előírt nyomtatványon az adóhatóságnak be kell jelentenie.

***6.§.

Az adó mértéke

Az adó évi mértéke az adókötelezettség alá eső lakásra:          6.000.-Ft/év

7.§.

Kedvezmények

(1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírság-, vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

(2) Az adóhatóság az adózó kérelmére a nyilvántartott adóra részletfizetést, fizetési halasztást engedélyezhet, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű, a kérelmezőnek nem róható fel, s annak egyösszegű megfizetése körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

(3) Az adóhatóság köteles kérelmére elengedni annak a - helyben állandó lakással rendelkező - magánszemélynek az adóját, akinek - a közös háztartásban élők jövedelmét is számításba

     véve - az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjmínium 80 %-át.
III.

Vállalkozók kommunális adója

Adó alanya

8.§.

(1) Kommunális adókötelezettség terheli a vállalkozót.

(2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén. {Ht.27.§.(2)}

Az adó alapja és mértéke

9.§.

(1) Az adó alapja az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. {Ht.28.§}

*(2) Az adó évi mértéke az (1)bekezdés alapján számított létszámra vetítve 2.000.-Ft/fő.

IV.

Helyi iparűzési adó

Az adókötelezettség, az adó alanya

10.§.

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).{Ht.35.§.(1)(2)}

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

(3)Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.{Ht.36.§})

11.§.

Az adó alapja és mértéke

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint
a) 1998. évben az anyagköltség 33%-ával,
b) 1999. évben az anyagköltség 66%-ával,
c) 2000. évtől az anyagköltséggel. {Ht.39.§.(1)}

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.{Ht.39.§.(2)}

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.{Ht.39.§.(3)}

***(4) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó mértéke a 12.§.(1)bekezdésében meghatározott adóalap 1,4 %-a.

(5) Az ideiglenes (alkalmi) tevékenység után fizetendő adó napi mértéke 500.-Ft.

V.
**Értelmező rendelkezések
12.§.

Záró rendelkezések

14.§.

(1) Ez a rendelet 2004. június 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 4/1996.(XII.30.), 14/2001.(XII.16.),
a vállalkozók kommunális adójáról szóló 6/1996.(XII.30.),
a helyi iparűzési adóról szóló 8/1999.(XII.19.), 15/2001.(XII.16.), 18/2002.(XII.14.)számú képviselő-testületi rendeletek. 

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna s.k.                                 
körjegyző                                                                           
Troszt József s.k.
polgármester                 

                

Egységes szerkezetet készítette a képviselő-testület felhatalmazása alapján Somberek és Görcsönydoboka Községek Körjegyzője.

Somberek, 2005. szeptember 18.                                        
Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna
körjegyző

vissza az elejére

Görcsönydoboka Község Önkormányzat

3/1992.(V.15.)számú rendelete

a Helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről.

A 4/1992.(VII.15.)számú rendelettel egységes szerkezetben.

I.

Görcsönydoboka Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV.tv. 50.§-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

II.

Helyi népszavazás

1.§. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés a helyi sajátosságok érvényesítése érdekében történő önkormányzati jogok gyakorlását jelenti.

2.§. Képviselő-testület helyi népszavazást köteles az 1990. évi LXV.tv. 46.§.(1)bekezdésében foglaltak szerinti esetekben kiírni.

3.§. A népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választójogosultak 25 %-a.

4.§. A képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi.

5.§. A népszavazás kezdeményezésével egyidejüleg javaslatot kell tenni a népszavazás pontos tárgyára is.

6.§. A polgármester (vagy indítványára a képviselő-testület ülésén jelenlévő képviselők 2/3-a) csak akkor utasíthatja el a kezdeményezést, ha azt arra nem jogosult szervektől vagy szervezetektől kapta és a kezdeményező állampolgárok száma kevesebb a 3.§-ban meghatározottnál.  

III.

Népi kezdeményezés

7.§. Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

8.§. A népi kezdeményezés kötelező tárgyalásának feltétele, hogy azt a településen a választójogosultak 10 %-a kezdeményezze.

9.§.*

  1. A helyi népszavazás érvényes és eredményes, ha a névjegyzékbe felvett választópolgároknak több mint a fele érvényesen szavazott, és az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 

(2)   A helyi népszavazás lebonyolítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választásról szóló törvényt kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

10.§. A helyi népszavazás lebonyolítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV.tv. rendelkezései az irányadók.

11.§. A helyi népszavazás költségeit a képviselő-testület a költségvetése terhére biztosítja.

12.§. Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Görcsönydoboka, 1992. május 15.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna    
Körjegyző                                     
Troszt József
polgármester

Jelen rendelet Görcsönydoboka községben 1992. május 15. napján kihirdetésre került.

Görcsönydoboka, 1992. május 15.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna
körjegyző

vissza az elejére

Görcsönydoboka Község Önkormányzat

12/2006.(XII.18.) rendelete

a kötelezően igénybe veendő kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

Görcsönydoboka Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990.évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről rendelkező 2000.évi XLIII. törvény 57.§-ával módosított 1995.évi XLII. törvény 4.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996.(X.30.)BM rendeletre (a továbbiakban: Rendelet), a kéményseprő-ipari közszolgáltatás végzéséről és kötelező igénybevételéről a következő rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

(1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a kéményseprő-ipari tevékenység ellátására helyi közszolgáltatást szervez és e tevékenység ellátásáról a helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) A rendelet tárgyi hatály a 2000.évi XLIII.törvény  57.§-ával módosított 1995.évi XLII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 3.§ f./ pontjában meghatározott kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás: a lakásban, helyiségben lévő tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény és tartozékának, füstjáratának időszakos ellenőrzése, tisztítása, a kémény időszakos műszaki felülvizsgálata, a használatával összefüggő szakvélemény adása terjed ki.

(3) A rendelet területi és személyi hatálya Görcsönydoboka közigazgatási területén belül kiterjed a Kötv.1.§ (2) bekezdése szerinti valamennyi ingatlan tulajdonosára és használójára (a továbbiakban együtt: tulajdonos), függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve természetese személyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülete, valamint a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást ellátó 2.§-ban megnevezett szolgáltatóra (a továbbiakban: közszolgáltató).

II. fejezet

A szolgáltató szervezet

 

2.§.

(1)Az 1.§ (3) bekezdésében meghatározott közigazgatási területen a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást (az 1.§ /3/ bekezdésben megjelölt tulajdonosok tekintetében a tevékenység ellátására meghirdetett nyilvános pályázatot elnyerő Ördög Béla (cégjegyzékszám: EV 198235, székhely:7732 Zengővárkony, Arany János utca 86.,) jelen rendelet hatálybalépésétől 5 évig jogosult és köteles ellátni.

(2) A közszolgáltatás ellátására a Geresdlak Kistérségi Kéményseprő-ipari mikro-körzeti társulás (a továbbiakban: Társulás) és a közszolgáltató szerződést köt, melyet a Társulás nevében az elnök ír alá.

 

III. fejezet

A kéményseprő-ipari közszolgáltatási munkák ellátása, a közszolgáltató és a tulajdonos jogai, kötelezettségei

3.§.

(1) A közszolgáltató szervezet a közszolgáltatást, a tulajdonosok a közszolgáltatással érintett kötelezettségeket a hatályos 27/1996.(X.30.) BM rendelet (a továbbiakban:Rendelet) előírásai szerint kötelesek végezni, illetve végrehajtani.

(2) Az Rendeletben foglaltakon túl a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatási munkák ellátására a közszolgáltató és a tulajdonos jogállására a 3.§ /3/-/6/ bekezdés szabályait kell alkalmazni.

(3) A kéményekkel összefüggő közvetlen élet- és vagyonveszély esetén a közszolgáltató  a hozzá érkezett bejelentést követően haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

(4) A közszolgáltatónak a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltató tevékenység végzésének idejéről, a munka megkezdése előtt 3 nappal írásban értesítenie kell az 1.§ (3) bekezdésben megjelölteket. Az értesítés módja a közös képviselő írásbeli értesítése, a hirdetmény kiragasztása stb. lehet. A kémény tulajdonosának a munkakezdés napját megelőző akadály közlésére a közszolgáltató köteles újabb időpontot megjelölni.

(5) A közszolgáltatónak új kémény felülvizsgálatával kapcsolatos szakvéleményezését, illetve gázkészülék bekötéséhez szükséges szakvélemény kiadását az írásbeli megrendelés kézhezvételétől számított 8 naptári napon belül kell megadnia.

4.§.

A közszolgáltatónak a Társulás közigazgatási területén egy telephelyen vagy kirendeltségen ügyfélfogadást kell tartania, havonta egy alkalommal..

5.§.

A Társulás a közszolgáltató által ellátott közszolgáltatást a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete és a Baranya Megyei Kézműves és Iparkamara szakértőinek közreműködésével ellenőrzi.

IV. fejezet

A közszolgáltatói közüzemi szerződés, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevétele

6.§.

(1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás tárgyában a szerződés a közszolgáltató és a tulajdonos között a szolgáltatás igénybevételével jön létre.

(2) A közszolgáltató köteles azzal a tulajdonossal szemben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél hatósági eljárást kezdeményezni, akinél építési, tűzvédelmi szabályok megszegését észleli, illetőleg aki a szolgáltatás ellátásában akadályozza.

(3) A tulajdonos a 7.§ szerinti díjat és járulékait a közszolgáltató fizetési felszólítására akkor is köteles megfizetni, ha a közszolgáltató a folyamatosan kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás elvégzésének idejéről a 3.§ (4) bekezdése szerinti időben értesítette és akadályközlés nélkül a munka elvégzésében megakadályozták, vagy a munka elvégzésének helyi feltételét biztosították.

V. fejezet

A közszolgáltatás díja

7.§.

(1) Görcsönydoboka Község közigazgatási területére –egyezően a Társulással -rendeletben határozza meg –2007. évtől minden év november 30-ig – a következő naptári évre vonatkozóan a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás díjait, a közszolgáltató javaslata alapján. A díjakat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A mindenkor érvényes díjtáblázat alapján a közszolgáltató köteles a tulajdonos felé elszámolási bizonylatot készíteni, amely tartalmazza a tulajdonos rendelkezésében lévő kémények típusonkénti és összesített díjat. Ez a bizonylat, amely egyidejűleg a tevékenység igazolására is szolgál, képezi a tevékenységgel kapcsolatos díjfizetés alapját.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

8.§.

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

 

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna                                                                     
körjegyző                                                              
Troszt József
polgármester

Jelen rendelet Görcsönydoboka községben 2006. december 18. napján kábeltelevizión keresztül kihirdetésre került.

Görcsönydoboka, 2006. december 18.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna
körjegyző

Kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás 2007. évi díjtételei

 

1. Gázkémény                                      bruttó 1266.-Ft/kémény

2./ Tartalékkémény                              bruttó 717.-Ft/kémény

3./ Szeneskémény                                bruttó 1349.-Ft/kémény

Kémények használatával összefüggő szakvélemények 2007. évi díjtételei

1. Kéményvizsgálati díj             bruttó 5.905.-Ft/alkalom

2. Leterheltség                          bruttó 10.124.-Ft/alkalom

3. Tervfelülvizsgálati díj             bruttó 9.002.-Ft/alkalom

vissza az elejére

 

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testület
2/1997.(III.07.) rendelet

A települési képviselők tiszteletdíjáról
(az 3/2006.(IV.01.) rendelettel egységes szerkezetben)

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzata a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. 17.§-ában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1.§.

A rendelet hatálya kiterjed a települési képviselőkre - kivéve a polgármestert -, akinek díjazásáról a képviselő-testület az 1994. évi LXIV. törvény alapján külön rendelkezik.

Tiszteletdíj
2.§.*

(1) A képviselőket képviselői munkájukért tiszteletdíj illeti meg, amelynek havonkénti összege: bruttó 10.000.-Ft.

(2) A tiszteletdíj megvonható attól, aki a képviselő-testületi munkát önhibájából elhanyagolja, képviselő-testületi ülésen elfogadható igazolás nélkül nem vesz részt. A megvonásra bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) A képviselő részére igény szerint 1 /egy/ db napilag előfizetését biztosítja.

3.§.

Tiszteletdíj mértékét a képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásakor felülvizsgálja.

4.§.

Ez a rendelet kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. január 1-től visszamenőleg alkalmazni kell.

 

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna s.k.                                         
körjegyző                                                                        
Troszt József
polgármester

Egységes szerkezetbe foglalást a képviselő-testület felhatalmazása alapján Somberek és Görcsönydoboka Községek Körjegyzője készítette.

Somberek, 2006. április 10.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna
körjegyző*A 2.§.(1)bek. az 3/2006.(IV.01.)rendelet szerint módosult. Hatályba lépése: 2006. április 1. rendelkezéseit visszamenőleg 2006. január 1-től alkalmazni kell.

vissza az elejére

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat

15/2004. (VII.10.) rendelete

a Környezetvédelmi Alapról
 
Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 16.§-ának (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. törvény 58.§-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a következőket rendeli el: 

A rendelet célja

1.§

(1) Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzata a környezetvédelmi feladatai megoldása érdekében Környezetvédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) A rendelet célja, hogy meghatározza az Alap forrásait, felhasználási rendjét, illetve egész gazdálkodási rendjét.

(3) Az Alap megnevezése: Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja.

Bevételi források

2.§
(1) Az Alap bevételei

  1. az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
  2. a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
  3. a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
  4. a képviselő-testület által elkülönített összeg,
  5. az Alap részére történő – jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve természetes személyek általi – befizetések,
  6. az Alap lekötéséből származó kamatok.

(2) Az Alap bevételeit környezetvédelmi célokra kell felhasználni, más célra azok még ideiglenesen sem vonhatók el.

Az Alap felhasználása

3.§


(1) Az Alap felhasználásáról a képviselő-testület évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

(2) Az Alapot az önkormányzat közigazgatási területén
a) a természeti elemek és az épített környezet védelme,
b) a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítása és helyreállítása,
c) a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartása,
d) a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme,
e) a zaj- és rezgés elleni védekezés,
f) az allergiát okozó növények visszaszorítása,
g) a környezetvédelmi tudatformálás
h) csatornázás, szennyvíztisztítás, vízbázisvédelem
i) potenciális és tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelem érdekében lehet felhasználni.

(3) Az Alapba befolyt összeget, mely az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül felhasználásra, tartalékként kell kezelni.

Az Alap kezelése

4.§
(1) Az Alap kezelője a Somberek és Görcsönydoboka Községek Körjegyzősége.

(2) Az Alapba befolyó összegeket és az Alapból történő kifizetéseket elkülönítetten kell kezelni.

  Hatálybalépés

5.§
E rendelet 2004. július 15-én lép hatályba.

 

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna                                                        
körjegyző                                                                             
Troszt József
polgármester

Jelen rendelet Görcsönydoboka községben 2004. július 10-én az Önkormányzat hirdetőtábláján kihirdetésre került.

Somberek, 2004. július 10.

Dr.Majorné dr.Szabó Zsuzsanna
körjegyző

vissza az elejére

 

Görcsönydoboka Német Kisebbségi Település Önkormányzat
Képviselő-testület

2/2002.(I. 27.)Kt.számú rendelete

a közművelődésről.

 

Görcsönydoboka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a közművelődés intézmény- és tevékenységrendszerének védelme, a civil szerveződések feladatvállalása a közművelődésben, a közművelődés finanszírozási rendszerének szabályozása, a közművelődés feltételeinek biztosítása érdekében – a helyi sajátosságok figyelembevételével – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.törvény 16.§.(1)bekezdésében, valamint a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 77.§-ában (továbbiakban: Tv.) kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1.§.

(1) Görcsönydoboka Német Kisebbségi Települési Önkormányzata (a továbbiakban:
Önkormányzat) kinyilvánítja, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlását közérdeknek, a közművelődési tevékenységek támogatását közcélnak tartja. A közművelődést olyan értékhordozó közösségi tevékenységnek tekinti, amely a lakosság életminőségét javíthatja, ezért fontosnak tartja az önkormányzati feladatvállalást és azok megvalósításában részt vevő intézmények és szervezetek támogatását.

(2) Az Önkormányzat feladatának tekinti az intézményi feltételek biztosítását, a szakmai
tevékenység és a szolgáltatás tekintetében az intézmények megfelelő szintű működését. Gondoskodik a közművelődési feladatok ellátásához szükséges színterek, intézményi háttér és infrastruktúra feltételeinek megteremtéséről, a már meglévő intézményi háttér felújításáról, fejlesztéséről.

A közművelődési rendelet célja

2.§.

(1) A közművelődési koncepció elkészítésével, majd ezután a rendelet megalkotásával a
képviselő-testület célja, hogy a helyi társadalom művelődési és kulturális igényeinek figyelembe vételével – a helyi hagyományok lehetőségek és sajátosságok alapján – egységes alapelvek szerint határozza meg az általa támogatott közművelődési tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, a szakmai és a finanszírozási alapelveket, továbbá, hogy jogszabályi keretet teremtsen a közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosításához a község nemzeti és nemzetiségi hagyományainak ápolásához, a helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei szerepének növeléséhez, a helyi értékek védelmének erősítéséhez, a helyi kulturális nyilvánosság és tájékoztatás fejlesztéséhez.

(2) Kulturális élethez kötődő további önkormányzati célok:

  1. a község sajátos kulturális értékei jellegzetességeinek megőrzése, ezen értékek kutatása és közkinccsé tétele, fontos szempontként figyelmet fordítva a még meglévő, vagy feleleveníthető nemzetiségi hagyományokra,
  2. a község népességmegtartó kondícióinak megőrzése, illetve növelése,
  3. a lakosság közösségi és képességfejlesztő erőinek, törekvéseinek szolgálata, támogatása,
  4. a község kulturális arculatának kialakítása a lakosság polgárosodásának elősegítése folyamatos cél.

 

A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei és formái

3.§.

(1) A község minden polgárának és közösségének joga, hogy

  1. megismerje a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismerete formálásában, valamint a rendelkezésre álló eszközök útján – ezen értékek védelmével kapcsolatos ismereteket megszerezze,
  2. igénybe vegye az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények nyújtotta szolgáltatásokat,
  3. gyarapítsa műveltségét, készségét, közösségi, művelődési céljainak megvalósítása érdekében az önkormányzat közművelődési partnereitől színteret, szakmai, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.

 

(2) Az Önkormányzat közművelődési feladatait az általa fenntartott és működtetett
közművelődési intézmény útján látja el.

(3) Az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények egyetlen vallás, nemzetiség,
világnézet vagy politikai irányzat mellett sem kötelezhetik el magukat.

(4) Az Önkormányzat közművelődési megállapodást akkor köthet, ha az általa vállalt feladat
ellátására nincs intézményi feltétel.

(5) A helyi közművelődési feladatok ellátásában, az Önkormányzat a civil közösségek,            szervezetek, a magánszemélyek, valamint a kulturális tevékenységet is végző gazdasági
vállalkozók közreműködését is igénybe veszi.

(6) Az Önkormányzat a Polgármester útján gondoskodik a község közművelődési
feladatainak koordinálásáról.

(7) Az Önkormányzat intézménye útján is tájékoztatja a község lakóit a közművelődési
lehetőségekről. A megfelelő tájékoztatás érdekében biztosítja annak feltételeit, hogy

  1. a közművelődési programokat ismertesse a helyi elektronikus média,
  2. az önkormányzati fenntartású intézmény a programjaikat plakátokon, saját intézményi és önkormányzati hirdető táblákon és szórólapokon is tegyék közzé, és készítsenek időszakonként műsorfüzeteket, és azt  juttassák el a lakossághoz.

 

Az önkormányzat kötelező és vállalt közművelődési feladatai

4.§.

(1) Az Önkormányzat közművelődési feladatait közművelődési szakmai koncepció alapján
végzi, amelynek tartalmát a civil szervezetekkel, az intézményekkel és a polgárokkal egyeztetve határozza meg.

(2) Az Önkormányzat a községben kialakult művelődési hagyományokra, a község fejlesztésének koncepciójára, valamint az intézmények, civil szervezetek és a polgárok tevékenységére alapozva a közművelődés sajátos eszközrendszerével biztosítja a vállalt feladatainak ellátását.

(4) Az Önkormányzat kötelező közművelődési feladatai:

  1. az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése,
  2. a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,
  3. az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,
  4. az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,
  5. a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése,
  6. a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése,
  7. a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,
  8. egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása.

 

(5) Az Önkormányzat segíti, illetve támogatja továbbá

  1. a civil társadalom kulturális önszerveződő tevékenységének erősítését,
  2. a község tehetséges és kiemelkedő személyiségeinek értékteremtő tevékenységét,
  3. az időskorú népesség közművelődési lehetőségeit, közösségi életét,
  4. a hátrányos helyzetű rétegek kulturális hátrányainak mérséklését, művelődési kezdeményezéseit,
  5. a gyermekek és fiatalok művelődését, művészeti tevékenységét és közösségi életét,
  6. a lokálpatriotizmust, a helyi kulturális értékek védelmét,
  7. a humán és közhasznú információs szolgáltatásokat.

 

Az önkormányzat közművelődési feladatellátásának szervezeti keretei

 

5.§.

(1) Az Önkormányzat közművelődési intézményt működtet, közművelődési
megállapodásokat köthet (közművelődési feladatokat ellátó közalapítványokat hozhat létre).

(2) Az Önkormányzat a 4.§.(4)bekezdésében meghatározott feladatait közművelődési
intézményén és színterein, valamint szükség szerint esetenként közművelődési megállapodásokon keresztül látja el.

(3) Az Önkormányzat fenntartóként az alábbi intézményt működteti:

      Faluház
7729 Görcsönydoboka, Csele utca 43.

(4) Az Önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásában együtt kíván működni:

  1. a közművelődési feladatokat is ellátó civil szervezetekkel,
  2. az egyházakkal,
  3. a kisebbségi önkormányzattal,
  4. közművelődési feladatvégzést vállaló magánszemélyekkel,
  5. a hasonló szakfeladatokat ellátó országos, regionális, térségi intézményekkel, civil szervezetekkel.

 

(5) A (4) bekezdésben megjelölt intézményekkel, szervezetekkel és magánszemélyekkel sajátos, hiánypótló, az önkormányzati intézmények által nem ellátott községi jellegű közművelődési feladatok teljesítése érdekében az Önkormányzat közművelődési megállapodást létesíthet.

(6) Az (5)bekezdésben meghatározott közművelődési megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

A közművelődési tevékenység irányítása és ellenőrzése

 

6.§.

(1) A Tv. És e rendelet által meghatározott közművelődési feladatokkal kapcsolatos fenntartói felügyeleti és egyéb jogköröket a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmény szakmailag önállóan látja el tevékenységét az alapító okiratban foglaltak szerint. Éves munkatervükben rögzítik konkrét feladataikat, annak költségtervezetét, amelyeket a megelőző év november hónapban elkészítenek, majd tájékoztatásul megküldik a képviselő-testületnek vagy a polgármesternek.

(3) Az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények munkájukról, a közművelődési megállapodásban részt vevők pedig a megállapodásban rögzített feladatok teljesítéséről évente beszámolnak. A szakmai beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

A közművelődési feladatok finanszírozása

 

7.§.

(1) Az Önkormányzat a közművelődéssel kapcsolatos kötelező feladatait költségvetéséből finanszírozza. Ennek forrása a saját bevétel, a központi költségvetésből származó normatív állami hozzájárulás, a központosított előirányzatokból származó összeg és az elkülönített állami pénzalapokból, valamint a különböző alapítványokból pályázati úton elnyerhető támogatás.

(2) Az Önkormányzat a központi költségvetési forrásból – a közművelődési feladatok támogatására – biztosítandó pályázatokhoz a pályázat elnyeréséhez szükséges önrészt a tartalék terhére a képviselő-testület döntése alapján biztosítja. A mindenkori éves költségvetési rendeletében.

(3) Az Önkormányzat költségvetéséből finanszírozza:

  1. az intézmények üzemeltetésének alapvető műszaki, technikai feltételei megteremtésének, az épületek működőképessége megőrzésének, korszerűsítésének költségeit,
  2.  az intézmények alapfeladataiban meghatározott tevékenységek ellátásához a jogszabályok alapján meghatározott és szükséges közalkalmazotti személyi kiadások, ezen belül alapilletmények, kötelező pótlékok, költségtérítések fedezetét, továbbá a személyi juttatások járulékait,
  3. az alapfeladatok ellátásához szükséges szakmai munka költségeit.

 

(4) Az intézmény önkormányzati támogatásának összege az ellátott alap- és nem alaptevékenységnek megfelelően, minden évben felülvizsgálatra kerül és azzal összhangban az Önkormányzat mindenkori éves költségvetésében kerül meghatározásra.

(5) Az intézmények az évközben elért többletbevételüket az adott intézmény fejlesztésére felhasználhatják, az éves költségvetési rendeletben szabályozott rendelkezések figyelembevételével.

Közművelődési tevékenység támogatása